"Az élet sötétség, ha nincsen akarat. S minden akarat vak, ha nincsen tudás. S minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka. S minden munka üres, ha nincs benne szeretet."
GONDOLATOK AZ ÉLETRŐL
A tetőpontra az jut,aki tudja,minek örüljön,aki a boldogságát nem tette másoktól függővé,aki nem nyugtalankodik,aki bízik önmagában...Ami könnyen elérhető,az a felszínen csillog.Ami érték,olykor fénytelen és a mélyre kell leásni érte.Amiben a sokaság élvezetét leli,sivár és illanó gyönyörűséget kínál.Amiről én beszélek,az a felszínről nem látható,a bensődben derül.Szórd el,ami csillog és az igazi jóra vesd tekinteted.Örülj a magadénak.Hogy mit jelent ez?Téged és éned legszebb részét.Szeretnéd tudni honnan ered?Ha szándékaidat becsületesek,cselekedeteid helyesek,lelkiismereted nem zúgolódik..akkor egyenes gerinces.
"Élni annyi, mint szeretni. Szeretni látni és megmutatni, érezni és érzékeltetni, meghallani és meghallgatni, magasba szállni és fölröpíteni, kinyílni és felnyitni, megérteni és megértetni, együtt érezni és eggyé olvadni - és tudni, hogy a szeretet a legmagasabb rendű alkotás."
„Igyekezz úgy élni,hogy mindig jusson időd: -nevetni...mert ez a lélek legszebb zenéje; -olvasni...mert ez a kötelesség alapköve; -dolgozni...mert ez a siker ára; -játszani...mert ez az örök fiatalság titka; -szeretni...mert gyógyítja az embert;azt is aki adja,azt is aki kapja; -mosolyogni...mert ez az arc legszebb ékszere; Most mindezekre együtt... ...mert ezzel egymás számára könnyebbé tehetjük az életet.
"Keresd az életben mindig a szépet! Ragadd meg azt is, amit más észre sem vesz! S ha cudar is sokszor az élet, Mindig találni benne kedveset, szépet!"„Minden másodpercben új emberi lélek születik a világra. Új fény gyullad ki: egy csillag, mely lehet, hogy majd különösen szépen világít, de mindenképpen soha nem látott, saját színképe van. Új lény csókolja meg a földet - talán lángészt, talán szépséget sugárzón..testet ölt az, amit még soha nem láttunk. Egy emberben sem ismétlődhet a másik, és ő sem ölthet testet soha többé másban! Minden új lény üstökös, amely az örökkévalóság folyamán csak egyszer érinti a földi pályát; hogy egy rövid pillanatra vakító fénnyel villanjon fel a két sötét örökkévalóság között."„Az élet olyan tennivaló, amikor nem tud elaludni az ember.
"Néha a szenvedés gazdagítja a lelket, néha épp ellenkezőleg, összetöri. Az élet titka ,hogy túlél minden sérülést és minden seb beheged. Ám a valóságban egyetlen szív sem maradhat érintetlen. A valóság könyörtelenebb, mintsem ,hogy így legyen. Márpedig a szeretett akár a barátság, akár a szerelem esetében, csakis a valóságban létezik!"
"Úgy élj a jelennek. hogy a jövőben ne keljen szégyelned a múltad!"
„Az élet olyan mint egy doboz bon-bon, nem tudni mit veszel ki belőle...”
Mikor az élet színjátékához jutunk, dőreségünkben a színpadnak hátat fordítva ülünk le. Nézegetjük az aranyozott oszlopokat és díszítéseket, figyeljük a ki- és bejárókat, és amikor végül kialszanak a lámpások, megrökönyödve kérdezzük, mi volt az értelme mindennek. Ha a belső színpadra irányítottuk volna tekintetünket, akkor láthattuk volna a lélek örökös szerelmi drámáját, és meggyőződhettünk volna arról, hogy vannak ugyan szünetek, de vége nincs; hogy a világ minden nagy berendezésének értelme van, és nem pusztán a dolgok egy ragyogó lázálma.
Az élet gazdagabb lesz,
ünnepibb és emberibb
ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét
a rendkívülivel, az emberivel,
a jóindulatúval és az udvariassal:
tehát az ünneppel.
Az igazságok közül, melyekre szemedet függeszted,
kettő legyen mindig kéznél.
Először, hogy a külső dolgok nem férnek hozzá a lélekhez, hanem kívül vannak rajta, mégpedig mozdulatlanul - minden izgalom tehát belső felfogásból fakad.
Másodszor, hogy mindaz, amit látsz, hamarosan megváltozik, sőt megszűnik.
Mikor a csillagok az éjszakai égbolton előtűnnek, pontosan azt teszik, amit az emberek: egyesek nyugalomban szemlélődnek; mások szűk térben mozognak, és megszabott pályájukon keringenek szüntelen; némelyek hirtelen felvillannak, és lángcsóvájukkal kápráztatják el a szemeket. Mintha eltűnnének a mennyboltról egy-egy pillanatra, ám valahol, a világnak egyik távoli csodás pontján újra felragyognak, akárcsak lelkeink.
A józan ész gyilkos hatással van az emberre, egy pillanatot sem szabad elszalasztani. Az élet egy pillanat. Semmi sincs utána, így aztán égnie kell mindig, a leghevesebben.